Novembertől nem kapnak kártérítést karanténkor a beoltatlanok.
A tartományok Németországban egységes szabályozásra törekszenek.
A szövetségi és tartományi egészségügyi miniszterek úgy döntöttek, hogy a beoltatlan munkavállalók (akik beolthatóak lennének, de nem akarják felvenni az oltást) már nem kapnak pénzt koronavírus miatti karantén esetén.
A hatóságilag elrendelt koronavírus-karantén miatti bevételkiesés esetén nem kaphat kártérítést legkésőbb november 1-jétől a legtöbb be nem oltott ember. Az új szabályok csak azokra emberekre vonatkoznak, akiknek a hatóságok oltási ajánlást fogalmaztak meg korábban.
A járvány elleni védekezésről szóló törvény (Infektionsschutzgesetz) már rendelkezik erről az olyan esetekre vonatkozóan, ahol a karantén elkerülhető lett volna, amennyiben az érintett igénybe vette volna az ajánlott oltást. Mivel most már elegendő vakcina áll rendelkezésre, így bevezetésre kerülhet. A szabályozás részleteit a tartományok maguk fogják szabályozni.
Karantén esetén eddig hat hétig teljes bér járt az államtól.
Alapvetően azok a munkavállalók, akiknek karantén elrendelése miatt otthon kell maradniuk, az első hat hétben teljes bérpótló támogatást kapnak az államtól, aminek mértéke a hetedik héttől 67 százalékra csökken. A munkavállalóknak nem kell aggódniuk semmi miatt, és továbbra is közvetlenül a munkáltatójuktól kapják a pénzüket, akinek azt az illetékes hatóságnak visszatéríti. A munkavállalóknak csak a hetedik héttől kell saját maguknak kártérítést igényelni.
Ez a rendeletet legkésőbb november 1-től már nem lesz érvényes azokra a be nem oltott személyekre, akikre van érvényes oltási ajánlás, amennyiben rizikós külföldi területről hazatérve karanténba kell vonulniuk vagy mert fertőzöttekkel kerültek szoros kapcsolatba, és emiatt nem dolgozhatnak. A teljesen beoltottakra általában nem vonatkoznak a karanténszabályok.
Továbbra is kapnak pénzt a betegek.
Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter védelmébe vette az oltatlan emberek pénzügyi kompenzációjának bejegyzéséről szóló kezdeményezést. "Egyébként nem a nyomásról van szó, hanem beoltottakkal szembeni méltányosságról. Miért kellene másoknak fizetniük azért, ha valaki önállóan úgy dönt, hogy ne oltsák be?" – mondta a CDU politikusa még a tárgyalásokat megelőzően.
A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) ismét bírálta a szabályozást. Reiner Hoffmann, a DGB főnöke az RBB-Inforádióban elmondta, hogy a munkáltatóknak most le kellene kérdezniük alkalmazottjaik oltási státuszát, hogy kompenzációs kifizetéseket igényelhessenek. "Ennek nincs jogszabályi alapja, mert ez bizonyos esetekben ahhoz vezetne, hogy hozzájutnak a munkavállalók egyes érzékeny egészségügyi adataihoz" – mondta Hoffmann. Ez bonyolulttá és potenciális konfliktusforrássá teszi az egészet. A politikusoknak őszintén kellene beszélniük, és át kellene gondolniuk, hogy akarnak-e általános vakcinázási kötelezettséget.
A német Betegvédelmi Alapítvány (Deutsche Stiftung Patientenschutz) is bírálta a rendeletet. Eugen Brysch, az alapítvány kuratóriumi tagja az AFP hírügynökségnek azt mondta: "Aki nem vesz részt ebben, az kiesik. De a német egészségügyi rendszer nem így működik." A szolidaritási alapon nyújtott szolgáltatásoknak eddig sem az oltási státusz, sem a gondozásra való rászorultság, sem a betegségek, sem pedig az étkezési szokások nem voltak feltételei. "A mai döntéssel az egészségügyi miniszterek felrúgták ezt az etikai konszenzust."
